A modern technológiának köszönhetően ma már vannak olyan berendezések, amelyek képesek a főzést és a finomítást egy “körben” elvégezni. Így nem kell megszakítani a desztillációt. Ezt a technológiát erősítőfeltétes, vagy oszlopos, eljárásnak hívják.

A berendezésben a főzőüstöt 2-3-4 tányéros, deflegmátorral (előhűtő) egybeépített, aroma- és alkoholkoncentráló oszloppal kombinálják, ahol a cefre gőzzé alakítása után végbemegy a finomítás. Az oszlop lényege: az üstben melegített cefréből a gőzök fölfelé szállnak az oszlop irányába, s az ott elhelyezett tányérok finomítanak, mégpedig úgy, hogy a gőz a tányér folyadék terébe jut, és ott kondenzálódik. Természetesen itt is le kell választani az elő- és utópárlatot a középpárlatról.

Akármelyik módszert is választják, a lényeg a középpárlaton van, amelynek az alkoholfokát ízmentes, általában ioncserélt vízzel állítják be a kívánt mértékre.